A biodiverzitás, magyarul biológiai sokféleség az élőlények minden öröklött változatosságát jelenti, az ökoszisztémák közti különbségektől az őket alkotó fajokon át az egyes fajokon belüli genetikai variációkészletig. Nemcsak a Föld fajainak sokféleségét, hanem a fajon belüli variabilitást és az élőlényegyüttesek változatosságát is értjük alatta. Az ökológia tudománya foglalkozik a biodiverzitással.
A Biológiai Sokféleség Egyezményt 1992. június 13-án írták alá Rio de Janeiróban az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciáján. Magyarországon 2006. május 22-én került először megrendezésre a biodiverzitás napja.
„A biológiai sokféleség megőrzése létfontosságú a túlélésünkhöz.” mondta Marie Anne Isler Béguin francia zöld EP-képviselő. A biodiverzitás a földi élet különféle formáit takarja – fajokat, génállományt és ökorendszereket – és hatása van az éghajlatra, a levegőre, a vízre, a talajtermékenységre, az élelmiszertermelésre, a gyógyszerekre stb. úgyszólván életünk minden tényezőjére.
Biológiai diverzitás alatt nemcsak a fajok sokféleségét és mennyiségi viszonyait kell érteni, ide tartozik a fajon belüli genetikai összetétel, valamint – a fajok feletti szinteken – a társulások, életközösségek, tájak sokfélesége is. Az erdei életközösségek tekintetében az erdőgazdálkodás a genetikai, faji, életközösségi és táji szintű diverzitást egyaránt befolyásolja, pontosabban a diverzitás három komponensét, az összetételt, a struktúrát és a funkciót.
A kompozicionális diverzitás a genetikai, faji (taxonómiai) és életközösségi (ökoszisztéma-) diverzitást foglalja magában. A genetikai diverzitás fenntartása a fajok fennmaradásához elengedhetetlen, míg a faji diverzitás fenntartása a különböző társulások, élőhelytípusok megőrzésének függvénye.
A térbeli (architekturális) diverzitás az alkotóelemek (fajok, életközösségek-élőhelyek) térbeli rendezettségére vonatkozik.
A funkcionális diverzitás a trofikus (táplálkozási) kapcsolatok összetettségét, az anyag- és energiaáramlás mikéntjét jellemzi. Ez a komponens a legnehezebben megismerhető és mérhető. Természetesen mindhárom komponens szorosan összefügg egymással. A diverzitás komponensek változása kihat az ökológiai folyamatok lefolyására, az anyag és energia forgalmára.
A fajdiverzitás globális eloszlását tekintve, az általános keretfeltételek kedvezőtlenebbé válásával, azaz a trópusoktól a sarkok irányában, szembetűnő a diverzitás mértékének csökkenése. Az éghajlati korlátokon túl a jelenséget magyarázza az a tény is, hogy a trópusok evolúciósan idős térség, ahol a speciáció (fajfejlődés), koevolúció előrehaladottabb, mint a viszonylag fiatalabb mérsékelt övön.
A biodiverzitás nyilvánvaló jelentőségének értékelésekor azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a nagymérvű biodiverzitás nem jelent egyúttal sebezhetetlenséget. Éppen a sokféleség tekintetében kiemelkedő trópusi esőerdők bolygatása nyomán fellépő súlyos degradációs (lepusztulás) jelenségek figyelmeztetnek arra, hogy egy ökoszisztéma sérülékenysége nem ítélhető meg diverzitása alapján, és az élő rendszerek terhelhetősége ezen az alapon nem bírálható el.
A közvetlen gazdasági szempontból jelentős diverzitás, így pl. kultúrfajok vad rokonai, továbbá gazdaságilag értékes tulajdonságú populációk, genotípusok fenntartása kevésbé látszik kritikusnak, mert a gazdasági érdek – legalábbis rövid távon – ezek megőrzését már az eddigiek során is nyilvánvalóvá tette (magtermelő állományok, génrezervátumok, klónarchívumok létrehozása révén).
Forrás:
- http://www.tankonyvtar.hu/biologia/erdeszeti-okologia-080904-143
- http://hu.wikipedia.org/wiki/Biodiverzit%C3%A1s
- http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?language=HU&type=IM-PRESS&reference=20060529STO08486
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.