HTML

Fenntartható fejlődés

Gondolatok, információk a fenntartható fejlődés témájában.

Friss topikok

Linkblog

Archívum

2010.11.21. 22:06 godeon

Ökölógiai lábnyom

Az ökológiai lábnyom kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik, megmutatja, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.
Az ökológiai lábnyom a természeti erőforrásokkal szemben támasztott igények nagyságát fejezi ki adott hatékonyság mellett (ugyanazon igények kielégíthetők hatékonyabb, pl. energiatakarékos módon, ekkor a lábnyom kisebb lesz).Alapfogalmak 

Az ökológiai lábnyom fő összetevői egy emberre nézve a következők:

  1. Az a terület, amelyen a táplálkozásához szükséges gabona megtermelhető
  2. Az általa elfogyasztott hús előállításához szükséges legelő nagysága
  3. A fa- és papírfogyasztásának megfelelő nagyságú erdő területe
  4. A hal- és rákfogyasztásával arányos tengeri terület
  5. A lakásához szükséges földterület
  6. Azon erdőterület nagysága, amely az egyéni energiafogyasztásával arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez szükséges

A biokapacitás egy adott terület (vagy akár az egész Föld) eltartóképessége - azt mutatja, mennyi erőforrást tud előállítani fenntartható módon az igények kielégítéséhez.

Mind az ökológiai lábnyom, mind a biokapacitás mértékegysége a globális hektár (gha), amely egy olyan hektárnak felel meg, ahol a termelékenység egyenlő a Föld 11,2 milliárd bioproduktív hektárjának átlagos termelékenységével. Ezek alapján egy átlagnál magasabb termelékenységű termőföld egynél több globális hektár; egy hektár az átlagosnál alacsonyabb termelékenységű föld pedig egynél kevesebb globális hektár.

Az ökológiai lábnyom túl is lépheti a biokapacitást. Ilyenkor az igények meghaladják a természeti erőforrások regeneratív képességét. Egy példa: egy olyan termék ökológiai lábnyoma, amelynek előállításához adott idő alatt egy erdőből kétszer annyit kell felhasználni, mint amennyit az erdő regenerálni tud, kétszer akkora, mint az erdő területe. Tehát kétszer akkora erdőre lenne szükség ahhoz, hogy a termék hosszú távú előállítása ne pusztítsa az erdőt.

Az ENSZ által indított Biodiverzitás Nemzetközi Éve-program (2010) abban segíthet, hogy ráébreszti az embereket, nem pocsékolhatnak tovább.  Az  „ökológiai lábnyomot” egyensúlyba kell hozni.

Forrás:

http://vponline.hu/belfold/2010-biodiverzitas-biologiai-sokfeleseg-nemzetkozi-eve

http://www.origo.hu/tudomany/20070205harom1.html

Szólj hozzá!

Címkék: fejlődés természetvédelem környezet fenntartható ökológia


A bejegyzés trackback címe:

https://fenntarthatosag.blog.hu/api/trackback/id/tr492464164

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása