A Nagoyában október 18. és 29. között megrendezett biodiverzitási ENSZ-csúcson közel 200 ország képviselői próbálnak egyezségre jutni új globális célokról, eszközökről és finanszírozási módokról a kutatók szerint drámai mértékben csökkenő biodiverzitás védelme érdekében, miután a 2010-re kitűzött célokat a nemzetközi közösségnek egyértelműen nem sikerült teljesítenie.
Másfél napjuk van a nagoyai konferencia résztvevőinek, hogy véglegesítsék a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés és az azokból származó haszon igazságos elosztásáról (Access and Benefit Sharing, ABS) szóló jegyzőkönyvet,
Miért van égetően szükség a jegyzőkönyv elfogadására? A választ alábbiakban lehet megtalálni.
Megközelítőleg ötven faj pusztul ki naponta, míg egy új faj születése 1000 években mérhető. A Föld megállíthatatlanul halad egyensúlyának elvesztése felé, hiszen az állat- és növényfajok bármennyire legyenek is alkalmazkodóak, képtelenek felvenni az őket és élőhelyüket érő változások ütemét..
A Föld történetében eddig is voltak óriási kihalási hullámok (természeti katasztrófák) a mostanit viszont az ember okozza. A másik lényeges különbség, hogy míg azok egyszeri, gyors lefolyásúak voltak, addig ez a mostani hosszan tartó és rohamosan építi le az élővilágot.
A WWF 2006-os jelentése szerint jelenleg az emberiség természeti erőforrásokkal szemben támasztott igényei már 25 százalékkal lépik túl a Föld biokapacitását. Vagyis, az emberiség 1 év alatt annyit használ fel a természeti erőforrásokból, amennyi csak 1 év és 3 hónap alatt tud regenerálódni. Másképpen, 1,25 Földre lenne szüksége az emberiségnek, hogy a jelenlegi színvonalon fenntartható módon éljen, az erőforrások rombolása nélkül.
A másik következmény a biodiverzitás csökkenése, vagyis a fajok kipusztulása. Ezt méri a WWF által alkalmazott Élő Bolygó Index, amely világszerte 1300 gerinces faj több mint 3600 populációját követi nyomon 1970 óta. 695 szárazföldi, 344 édesvízi és 274 tengeri faj elemzése alapján kimutatták, hogy 1970 és 2003 közt rendre 31, 28 és 27 százalék, tehát nagyjából a gerinces fajok egyharmada tűnt el.
A biodiverzitás elvesztésének okai:
A biodiverzitás megóvása egyik kulcsa az emberiség fennmaradásának. Egyszerű példa, hogy a természetben előforduló fajok bármelyikéről kiderülhet, hogy egy eddig gyógyíthatatlan betegség gyógyszere. Ha hagyjuk, hogy minden nap fajok vesszenek el, akkor magunktól vesszük el az esélyt pl. élelem, vagy gyógyszerek megtalálására. De nézzük meg, miért is veszítjük el a fajokat.
• Élőhelyek pusztulása a nagyobb biomokat – esőerdők, szavannák, fenyőerdőket – már 20-50%-ban átalakítottuk elsősorban mezőgazdasági és lakóterületté, illetve ipari célból.
• Szennyezés gondoljunk a tiszai ciánszennyezésre, vagy az olajszállítók baleseteire, de a mezőgazdaság is nagymértékben hozzájárul a faj csökkenéshez közvetve és közvetlenül – talajjavítószerek nitrátjai és foszfátjai bekerülnek a talajba, a vízben megváltoztatva az élőhelyet. Ezenkívül előfordulhat fény- és zajszennyezés is.
• Kizsákmányolás
1. Étel (luxusételek, kaviár miatt sok tokfaj van veszélyben, Japánban a bálnavadászat)
2. Hobbi (elefántcsont miatt az elefántok száma 10 millióról 400 ezerre csökkent, búvárkodás – korallgyűjtés fenyegeti leginkább a korallokat a szennyezésen kívül, vadászat, stb.)
• Útépítés, felújítások
• Őshonos fajokat agresszívan kiszorító fajok terjeszkedése (akác, parlagfű, libatok, stb. itthon, Új-Zélandon macskák, patkányok)
• Globális felmelegedés és klímaváltozás – A klímaváltozás elérheti a 4 oC-os átlag évi hőmérséklet változást, ami az éghajlati övek nagymértékű eltolódását eredményezné. Ez az állatok élőhelyeinek megváltoztatását is jelentené. Kérdés, mennyire bírnak a fajok lépést tartani ezzel a gyors tempóval.
A biodiverzitás elvesztésének következményei
A fajok kihalásának legfőbb következményei:
• Energia elvesztése: A fejlődő országokban az energiát 50%-ban fából nyerik, így pl. az esőerdők kiirtásával a szegény országok még rosszabb helyzetben lesznek Afrikában, vagy Ázsiában. Valamint a szegényebb népcsoportok sokkal inkább ki vannak téve a biodiverzitás elvesztésének, mivel nagyon sokuk a természetből él; innen szerzi az élelmet, az alapanyagokat és a kultúrájuk is szorosan kapcsolódik a természethez.
• Élelemkészletek: Hozzávetőlegesen 7000 növényt és 100 állatfajt használunk étkezési célokra és a gyógyszerek 50%-a növényi eredetű, ezen felül az élőlények genetikai forrást is biztosítanak.
• Biogeokémiai folyamatok: vízkörforgás, oxigénkörforgás, szénkörforgás, talajfolyamatok – gondoljunk csak bele, mennyi faj teszi lehetővé, hogy a talaj termékeny legyen, mennyi élőlény segíti a víztisztítást és mennyi fafaj járul hozzá a tisztább levegőhöz.
• Klímaszabályozás: az erdők nagyban hozzájárulnak az éghajlathoz, hiszen pl. a szén-dioxidot – ami egy üvegházhatású gáz – ők lélegzik be.
Ha a nagoyai konferencia a Klímaváltozás elleni konferencia sorsára jut, azt hamarosan a Föld teljes népessége meg fogja érezni. A saját bőrén.
Forrás:
http://vponline.hu/belfold/2010-biodiverzitas-biologiai-sokfeleseg-nemzetkozi-eve
http://www.origo.hu/tudomany/20070205harom1.html
MTI
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.